AZ IGAZI JÉZUS

"...kutatlak Téged s mint a hajnalpír,

úgy fénylettél fel előttem a megvilágosításukra,

és ők a Te néped..."

Magasztalások, VIII., 4.

                                                                 I.

Az igazi Jézussal életem egyik legválságosabb időszakában találkoztam először. János evangéliumát olvastam akkor, és megéreztem, hogy azt szemtanú írta. Mélyen átéltem Jézus elfogatásának, elítéltetésének és keresztre feszítésének megrázó történetét. Mindaddig gyakran foglalkoztam ugyan Vele, de a hivatalos kereszténység távol tartotta őt tőlem. Jézust kisajátították maguknak az egyházak és meghamisították a tanítását. János apostolon kívül Pál apostolt is áthatotta még az igazi Jézus evangéliuma, csakhogy a neki tulajdonított leveleknek csak egyes részei hitelesek. Ugyanez vonatkozik a szinoptikus evangéliumokra is.

De van egy nyom, amin el lehet indulni: az, hogy a gnosztikus szellemű írások a legrégibb keresztény írások, amelyeket még nem torzított el, másított meg a csak később győztes zsidó-keresztény irányzat, amely mindmáig uralkodik. A zsidóknál és a judeo-kereszténységben a Teremtő kultusza alakult ki és a Törvény vallása, mely azon a gondolaton alapszik, hogy a Teremtő kormányozza a teremtett világát. Ezzel ellentétben Jézus Atyjának országa nem e világból való, és Jézus nézete szerint e világ fejedelme maga a Gonosz. A zsidó (judaista) Teremtő és Törvény-imádat egyenesen vezetett a szadduceus irányzaton keresztül (a szaduceus papság végeztette ki Jézust!) egészen a nyílt materializmusig. A szubjudaizmus ezen sötét vonulata mellett, illetve azzal ellentétben létezett mindig is egy magasrendű, a gnózissal és az őskereszténységgel is érintkező és rokon szellemű judaizmus is, ami például az esszénizmusban, a kabalában, majd később a haszidizmusban nyilatkozott meg.

Természetesen a zsidóságon belül ezek az irányzatok éppúgy el lettek nyomva és kisebbségben voltak, ahogy a kereszténységben is mindig üldözött volt a jézusi Gnózis.

Nietzsche nem az igazi, hanem a keresztény egyház által kitalált Jézus ellen harcolt. Pedig Jézus tulajdonképpen a dionüszoszi és az apollóni elvet egyesítette: az Élet mámoros tiszteletét és az erkölcsi-szellemi eszményiséget!

Nem akarom Jézus tanítását értelmezni, helyette bizonyságot tenni, de talán e kis írással megmutathatok egy olyan új (és egyben nagyon régi) "Újszövetséget", ami a zsidó és judeo-keresztény ferdítésektől mentes. A hivatalos kereszténységgel, az értetlen emberek szemléletével kialakított hamis vallással szemben, amely segített a Gonosznak eltüntetni e világból a kevés maradék jót is, a képmutatók álvallásával szemben szeretném megmutatni az igazi Jézust, az ő magyar gyökerű, valóban isteni és a természethez is hű lényét és tanítását.